Szülői felügyelet gyakorlásának rendezése illetve annak megváltoztatása

Szülői felügyelet gyakorlásának rendezése illetve annak megváltoztatása

Gyermekelhelyezés a szülők megegyezése alapján

A házasság felbontásakor, vagy az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a közös kiskorú gyermek tekintetében rendezni kell a kérdést, hogy melyik szülőnél kerüljön elhelyezésre. Amennyiben erről a szülők képesek dönteni, akkor ezt kell elsődlegesen irányadónak tekinteni. Amennyiben a szülők döntését tartalmazó egyezséget a Bíróság jóváhagyja akkor ezzel válik a döntés – annak betartásának elmaradása esetén- akár állami kényszerítőeszközzel is kikényszeríthetővé , végrehajthatóvá.
A szülői felügyelet gyakorlásának meghatározásakor a gyermek érdekeit kell figyelembe venniük a szülőknek, vagyis azt, hogy az elhelyezés a gyermek testi, értelmi, erkölcsi fejlődését a lehető legjobban biztosítsa. A bíróságnak is a gyermek érdekét kell figyelembe vennie, ezért egy olyan egyezséget , megállapodást, amelyet a szülők egymás között meghoztak, azonban az ellentétes a gyermek érdekeivel, a Bíróság a szülői egyetértés esetén sem hagyhatja jóvá, ilyenkor a Bíróság hozza meg a gyermek érdekének legjobban megfelelő döntést.
A házasság felbontásánál ,amennyiben a felek közös megegyezéssel kívánják felbontani a házasságukat (melyről részletesebben itt olvashat) a közös kiskorú gyermek elhelyezéséről, pontosabban az új Polgári törvénykönyv alapján a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlójának személyéről is kötelezően dönteni kell.
Olyankor is szükség van a szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, amikor a házastársak a házasságukat ugyan nem bontják fel, de az életközösség megszakad közöttük. Ebben az esetben is szükség van a gyermek elhelyezéséről illetve arról dönteni, hogy ki jogosult a szülői felügyeletet gyakorolni a jövőben.

Gyermekelhelyezés a bíróság döntése alapján

Abban az esetben, ha a szülők nem tudnak abban a kérdésben megállapodni, hogy kinél legyen a gyermek elhelyezve, vagyis ki legyen jogosult a gyermek feletti szülői felügyeleti jog kizárólagos gyakorlására, akkor erről a Bíróság hoz döntést. A bíróság a döntését a gyermek érdekeinek figyelembevételével hozza. A gyermek érdekét szolgáló döntés az, amelyik szülőnél a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődése kedvezőbben biztosított.
A házasság felbontásánál vagy az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a család mint egység megbomlása a gyermek életét megzavarja és akár egész életére kihatóan befolyásolhatja a gyermek személyiségfejlődését. Ezért a Bíróságnak a szülői felügyeleti jog gyakorlásának meghatározása iránt indított perben minden tárgyalás alkalmával meg kell kísérelnie a felek között a békítést, amennyiben úgy látja, hogy attól eredmény várható. Ha a Bíróság megítélése szerint a házasság fenntartása már nem szolgálja a gyermek érdekét, akkor a Bíróságnak a peres eljárást -a gyermek érdekében – mielőbb megalapozott döntéssel kell befejeznie.

Milyen szempontokat vesz figyelembe a bíróság a döntése meghozatalánál?

Ahogy azt már korábban is említésre került a szülői felügyeleti jog gyakorlásának meghatározásakor (régi elnevezés szerint gyermekelhelyezési per során) a kiskorú gyermek érdekeire figyelemmel kell eljárnia a bíróságnak, azt maximálisan figyelembe kell vennie a döntésének meghozásakor. A Bíróságnak ezen kívül alaposan vizsgálnia kell minden szempontot, amely alapján a Bíróság alkalmasnak találja a szülőt arra, hogy a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására feljogosítsa. Ilyen szempontok például a szülők egyénisége , életmódja, erkölcsi tulajdonságai. A Bíróságnak azt is vizsgálnia kell, hogy mennyire őszinte a gyermekhez való ragaszkodása a szülőnek, valamint azt hogy a gyermek mennyire kötődik a szülőhöz. Ezen kívül nem hagyhatja figyelmen kívül a bíróság a döntése meghozatalánál a szülők lakás-, munka- és jövedelmi körülményeit sem. A Bíróság a döntésének meghozatala előtt környezettanulmányt végeztet, óvodai, iskolai véleményt szerez be és gyakran pszichológus szakértő szakvéleményét is kikéri.

Testvérek elhelyezése

Testvérek elhelyezésekor a Bíróságnak törekednie kell arra, hogy a gyermekek a szülők különválása után is együtt maradjanak.
Ha mindkét szülő egyformán alkalmas a gyermeknevelésre, akkor is csak indokolt esetben lehet a gyermekeket egymástól szétválasztva elhelyezni. Ha a szülők kapcsolatának megszűnését követően a szülők arról állapodnak meg, hogy az egyik gyermek az egyik szülőnél, míg a másik gyermek a másik szülőnél marad, akkor a bíróság a felek megállapodását jóváhagyhatja, különösen akkor, ha a szülők a testvérek egymással való kapcsolattartását biztosítják, és a megállapodás a Bíróság véleménye szerint is a gyermek érdekével nem ellentétes.

A gyermek meghallgatása

Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének kifejtését a Bíróságnak biztosítania kell. A gyermek ítélőképessége nem korhoz kötött, mint a kiskorúság miatti cselekvőképtelenség (0-14 éves kiskorú). Tehát a tizennégy év alatti, cselekvőképtelen gyermeknek is lehet ítélőképessége, vagyis megértheti a rá vonatozó döntések lényegét, azok következményeit, és lehet saját véleménye róluk.

A gyermek elhelyezése harmadik személynél

Főszabály szerint a bíróság a gyermeket valamelyik szülőnél helyezi el, amennyiben annak nevelésére alkalmas. Amennyiben egyik szülő sem alkalmas arra , hogy a bíróság nála helyezze el a gyermeket, mert például a szülőnél való elhelyezése a gyermek érdekét veszélyezteti és van olyan harmadik személy aki kéri hogy a Bíróság nála helyezze el a gyermeket, akkor kivételes esetben a Bíróság nála helyezi el a gyermeket. Ilyen esetben rendszerint közeli rokonok közül választja ki a Bíróság a gyermek elhelyezésére alkalmas személyt (például nagyszülő). Ha a Bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezi el, akkor nem szülői felügyeletről, hanem gyámságról beszélünk, és a harmadik személy a kiskorú gyermek gyámja lesz, a szülő szülői felügyeleti joga pedig szünetel. Ha sem a szülőknél sem harmadik személynél nem lehet elhelyezni a gyermeket, akkor végső esetben az állam fog a gyermekről gondoskodni.

A szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása

A szülői felügyelet gyakorlásának és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésének megváltoztatása a bíróságtól akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. Nem hivatkozhat a körülmények megváltozása folytán a gyermek érdekére az a szülő, aki a változást felróható magatartásával maga idézte elő, így különösen, ha a gyermeket jogosulatlanul vette magához vagy tartja magánál.
Arra való hivatkozással nem kérhető a szülői felügyeleti jog gyakorlásának megváltoztatása, hogy az a szülő, aki a szülői felügyeleti jogot kizárólagosan gyakorolja, más lakóhelyre költözik vagy újabb házasságot köt.
Akkor viszont kérhető a szülői felügyeleti jog gyakorlásának megváltoztatása, ha a 14. életévet betöltött gyermek kívánsága az, hogy a jövőben a másik szülőnél kerüljön elhelyezésre és a másik szülő nevelje, és ez a kérése nem ellentétes az érdekeivel.

Egyéb cikkeimet is ajánlom szíves figyelmébe :

Vegye fel velem a kapcsolatot vagy kérdezzen Online!