Házastársi közös vagyon és annak megosztása -Vagyonmegosztás

A házasság felbontásakor felmerül a házastársi közös vagyon megosztása. 

A házastársak vagyoni viszonyainak részletszabályairól a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezik.

A törvény elsőként meghatározza a házastársi vagyonközösség fogalmát.

Házastársi vagyonközösség létrejötte

A házastársak osztatlan közös tulajdonát képezi mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen,akár külön-külön szereztek. A közös tulajdon a házastársakat egyenlő arányban illeti meg.

Ezért a házasság ideje alatt szerzett ingatlanok (lakás, ház), illetve ingóságok (személygépkocsi, bútor..stb.) fele-fele arányban illetik meg a házastársakat.

A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei is, valamint a házastársak közösen viselik bármelyik házastárs által, a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat is. Tehát amennyiben a házassági életközösség alatt bármelyik fél akár egyedül, akár közösen pl. hitelt vesz fel, az adósság is közös lesz.

A fentebb részletezett vagyonjogi rendszert házastársi vagyonközösségnek, vagy más néven törvényes vagyonjogi rendszernek nevezzük.

Törvényes vagyonjogi rendszer áll fenn a házastársak között az életközösségük kezdetétől az életközösségük végéig, kivéve, ha a házasságkötést megelőzően vagy a házasságuk alatt eltértek a törvényes vagyonjogi rendszertől. Az ilyen eltérésre házassági vagyonjogi szerződéssel van lehetőség.

A különvagyon meghatározása

A házastárs különvagyonához tartozik:

  1. a házassági vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy,
  2. a házassági vagyonközösség fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, illetve a valamelyik házastárs részére nyújtott ingyenes juttatás,
  3. a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat,
  4. a személyét ért sérelemért kapott juttatás,
  5. a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű vagyontárgy,
  6. a házastárs különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

 

Ez azt jelenti, hogy a különvagyoni vagyontárgyak (tehát pl. ha valaki egy házat örökölt, vagy ajándékba kapott) nem képezik a házastársi közös vagyon részét, így annak megosztása sem kérhető a házasság felbontásakor.

Ahogyan említettem korábban a törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetével kezdődik és megszűnik ha az életközösség megszűnik. Ezen kívül akkor is megszűnik, ha a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják illetve, ha a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti.

Ezen kívül még a törvény részletezi, hogy mi minősül különvagyoni tehernek, illetve tartozásnak és egyéb részletszabályokat is tartalmaz. A vagyonmegosztási szabályokat a mindenkori bírói gyakorlatnak, a Polgári törvénykönyv egyéb szabályaival összhangban, annak megfelelően kell értelmezni, melynek naprakész ismerete elengedhetetlen a felkészült válóperes ügyvéd számára.

A házastársi közös vagyon megosztása (vagyonmegosztás)

A vagyonközösség megszűnése esetén bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását. Ha a házasság a házastárs halálával szűnt meg, ez a jog az örököst is megilleti.

A házastársi közös vagyon két módon szüntethető meg.

  1. Vagyonmegosztási szerződéssel, vagy ha a felek nem tudnak megegyezni, akkor
  2. Vagyonjogi perben, a bíróság által.

 

Amennyiben a házastársi közös vagyont szerződéssel osztják meg, a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ezért a házastársak között írt vagyonmegosztási szerződés érvénytelen lesz. Nem érvénytelen az a szerződés azonban , amelyben a házastársak kizárólag ingóságokat osztanak meg ,ha  a megosztást már végre is hajtották.

A vagyonmegosztás során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonra, a különvagyonból a közös vagyonra és az egyik házastárs különvagyonából a másik házastárs különvagyonára történő ráfordítások és a másik vagyonból teljesített tartozások megtérítését.

Válóperes Családjogi szakjogász ügyvédként elsődlegesen arra törekszem, hogy a felek elsősorban szerződéssel osszák meg a közös vagyonukat. Egy ilyen szerződéssel ugyanis tapasztalataim szerint rugalmasan lehetőség van a felek által választott legjobb megosztási mód megválasztására.

Tapasztalt válóperes ügyvédként, sok esetben sikerült megelőzni a hosszadalmas és költséges pereskedést és sikerrel állapodtak meg a felek a vagyon megosztásában.

Amennyiben nem tudnak a felek megállapodni peren kívül, akkor a vagyon megosztását vagyonjogi per keretében a bíróságtól lehet kérni. Ennek költségei azonban jóval meghaladják a szerződéssel történő megosztás költségeit, hiszen ilyenkor a bírósági eljárási illeték igen jelentős, akár milliós tétel is lehet. Ezen felül számolni kell az igazságügyi ingatlan- és ingóforgalmi szakértő költségeivel, az ügyvédi költségekkel valamint az sem mellékes tényező, hogy egy ilyen pereskedés akár több évig is elhúzódhat.

Természetesen, amennyiben nincs hajlandóság a másik félben a peren kívüli megegyezésre, akkor a vagyon megosztását igénylő fél mégis kénytelen a bírósági utat választani. Ezekben az esetekben is állok Tisztelt Ügyfeleim rendelkezésre és a peres eljárásban minden törvényes jogi eszközt felhasználok annak érdekében, hogy ügyfeleim jogai ne csorbuljanak és a számukra legkedvezőbb eredmény szülessen a vagyonmegosztás során a bírósági eljárásban.

(Egyéb cikkeimet is ajánlom szíves figyelmébe: A házasság felbontásáról közös megegyezéssel itt olvashat, míg a tényállásos bontásról ide kattintva olvashat részletesen)

Keressen bizalommal akár peren kívüli megállapodás, akár vagyonmegosztási perben történő jogi képviselet miatt szeretné igénybe venni tapasztalt válóperes családjogi szakjogász ügyvéd segítségét.


Vegye fel velem a kapcsolatot vagy kérdezzen Online!